Madách-szoborral gazdagodott Nógrád vármegye. A salgótarjáni vármegyeháza előtti téren a Magyar Költészet Napján, április 11-én avatták fel Párkányi-Raab Péter Kossuth-díjas szobrászművész alkotását.
Madách Imre, a magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja az akkor Nógrád megyei Alsósztregován született 1823-ban. Nógrád Vármegye Önkormányzata a tavalyi Madách-emlékévben kiemelt kormányzati támogatást kapott egy szobor elkészítéséhez. Az ünnepélyes avatás gyönyörű tavaszi időben, nagy érdeklődés mellett zajlott.
Az eseményen elsőként Becsó Zsolt, a salgótarjáni térség fideszes országgyűlési képviselője szólt a megjelentekhez. Úgy fogalmazott, Madách mindig lenyűgözi "rettentő tragédiákkal szegélyezett életútjával, a küzdés feltétlen vállalásával, a haza hősként való szolgálatával, a közjóért tett páratlan erőfeszítéseivel, s a történelem legnagyobb világdrámájának, vagy ha úgy tetszik, emberiségkölteményének megalkotásával".
Becsó Zsolt, aki Balla Mihállyal, Nógrád másik országgyűlési képviselőjével nyújtotta be a tavalyi évet Madách-emlékévvé nyilvánító határozati javaslatot kiemelte, hogy a Tragédia szerzőjének szobra éppen rálát a December 8. téren álló, Salgótarján legnagyobb tragédiájának, a sortűznek emléket állító szoborra. - Reményeink szerint, értékvesztett, háborús pszichózisban szenvedő világunkban Szabó Tamás és Párkányi Raab Péter alkotásai együttes erővel segítenek abban, hogy zaklatott múltunkból fakadó, bennünk lévő feszültséget végre „békévé oldja az emlékezés”. A költészet napján bátorkodtam kölcsönözni József Attilától ez utolsó négy szót – mondta Becsó Zsolt.
Skuczi Nándor, a Nógrád Vármegyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében azt mondta: a Madách-emlékév meghosszabbodott, " és most éri el csúcspontját a csodálatos szobor avatásával”. Úgy fogalmazott: -Ezt a szoboregyüttest, amely az önkormányzat megrendelésére készült, az országgyűlés által megszavazott Madách-emlékév keretében adjuk át a közügynek, mert Madách Imre közügy. Ennek az alkotásnak a felmutatásával is segítségül hívjuk a nagy drámaírót, hogy a mindennapokban is köztünk legyen, és folyamatosan emlékeztessen bennünket arra, hogy itt Nógrádban is van jövő. Innen is lehet példát adni emberségből, tisztességből és magyarságból, valamint hazaszeretetből – közölte Skuczi Nándor és hangsúlyozta azt is, hogy a vármegyei önkormányzat folyamatos törekvése, a nógrádi identitástudat erősítése.
Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke ünnepi beszédében felidézte: 1923-ban, Madách Imre születésének 100. évfordulóján Karinthy Frigyes Madách című cikkében azon elmélkedett, milyen jelzőt lehetne a költő nevéhez írni, ha például Goethe 'isteni". Azt állította: Madáchon kívül a világirodalomnak csak egyetlen alakja határozható meg jelző és utónév nélkül, Dante. Emlékeztetett arra, hogy - az írószövetség kezdeményezésére - 1964 óta ünnepeljük József Attila születésének napján a Magyar Költészet Napját, és 1964-ben volt Madách halálának centenáriuma is. Idén pedig halálának 160. évfordulója van. A jelenről azt mondta, az információs zajban csorbul a figyelmünk, az ünnepi alkalmak viszont lehetőséget kínálnak arra, hogy számot vessünk egy életút felett. Ezen túlmenően arra is, hogy megálljunk egy pillanatra, rátekintsünk egy új műalkotásra és meglássuk benne magunkat és a másikat. Erre napjainkban nagy szükség van.
Murányi Sándor, Nógrád vármegye díszpolgára a szobrot méltatva hangsúlyozta, hogy épp a költészet napján avatták fel az új Madách-szobrot Nógrád vármegyében, ahol nem csak mi, de Madách is leginkább otthon van, és a mű alkotója, Párkányi-Raab Péter is. Mint mondta, ez a szobor a tekintetünket fel, s a lelkünket megemeli. A szobrászművész oly sok alkotásánál igaz ez az állítás – emelte ki Murányi Sándor, majd háláját fejezte ki az ajándékért a művésznek és azért, hogy megidézte a magyar 19. századot és benne a férfit, az embert, az igazit. Murányi Sándor a szoborhoz szólította Párkányi-Raab Péter szobrászművészt és megkérte, hogy adja át nekünk ő is a szobrot. Az alkotó mindössze ennyit mondott ekkor a mikrofonba: - Köszönöm, hogy ezt a szobrot Palócföld szülöttjeként Palócföld zsenijéről elkészíthettem.
Az átadó ünnepségen a szobrot Varga András esperes-plébános szentelte fel, aki köszöntőjében elmondta: Madách szobra megállít bennünket, megszólít bennünket. Az, hogy az áldás alatt éppen erre jött egy szirénázó mentő, nagyon érdekes. A mai világ is egyik tragédiát éli a másik után. Mert egyetlen valakire képtelen a világ odafigyelni….Arra, akinek köszönhetjük, hogy szeretni tudunk és szeretve vagyunk.
A szoboravatáson ünnepi műsorral Csábi István, Nógrád vármegye Madách Imre díjjal kitüntetett előadóművésze működött közre.
