Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére ünnepi közgyűlést tartott a Nógrád Vármegyei Önkormányzat Közgyűlése Drégelypalánkon március 15-én.
A program ünnepi szentmisével kezdődött a Szent Erzsébet templomban, majd az ünnepi közgyűlésnek a Művelődési Ház adott otthont. Az ünnepi közgyűlésen köszöntőt mondott Rigó Dávid, a házigazda község polgármestere. - Amikor azt mondják, 1848. március 15., azt mondjuk: márciusi ifjak, Petőfi, Jókai, Vasvári, Irinyi, Pilvax kávéház, 12 pont, Landerer nyomda, Nemzeti dal, Táncsics, Nemzeti Múzeum, sajtószabadság, Kossuth. Mind megannyi jelzőtábla, amelyeket kiváló emberek tettei, gondolatai fűznek össze történelemmé és válnak meghatározóvá az egyén, valamint a nemzet tudatában. Felszabadult büszkeség tölti el a magyar ember szívét, és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy jó magyarnak lenni. (…) Érezzük át ennek az ünnepnek az üzenetét! Akkor tudunk a legveszélyesebb idők kihívásainak megfelelni, ha a kisemberektől a legbefolyásosabb politikusokig mindenki becsülettel helytáll a maga dolgában, megteszi a tőle telhető legtöbbet a békéért, a szabadságért, az egyetértésért, hazánkért – fogalmazott.
Megosztotta a hallgatósággal ünnepi gondolatait Balla Mihály országgyűlési képviselő is, aki megemlékezett arról, hogy idén ünnepeljük Petőfi Sándor, Madách Imre születésének a 200. évfordulóját, Himnuszunk megírásának 200. évfordulóját is.
– Március 15-e a nemzeti összetartozás és szabadságvágy ünnepe. A magyar nemzet erejére emlékeztet bennünket, akkor a szabadságvágy egybefonódott a polgári Magyarország megteremtésének céljával. Március 15-e a magyar történelemnek olyan emlékezetes mozzanata, amely évről évre egyre erősebb és érvényes tanulságokkal szolgál nekünk, magyaroknak – mondta Balla Mihály..
Ezt követően Skuczi Nándor, Nógrád Vármegye Közgyűlésének elnöke mondott ünnepi beszédet, amelyben hangsúlyozta, hogy Drégely az egységes magyar nemzet egyik emlékezeti központja.
- 146 végvári harcos vérével megszentelt helyen járunk. Drégely a csodák földje volt 1552-ben. Itt nem akadt egyetlen áruló, sőt „másként gondolkodó” sem. Csak hős, és még nagyobb hős – utalt Skuczi Nándor Szondira és maroknyi seregének hősiességére, majd szólt az 1848-49-es szabadságharc nagyságáról is. - Európa forradalmi tűzben égő városai közül Pest volt az egyetlen, ahol csak annyi vért kívánt a forradalom, amennyi a hevülettől pirosra festette ifjaink arcát – húzta alá a Nógrád Vármegyei Közgyűlés elnöke hozzátéve, hogy bár forradalmunk elbukott, de hazánk „már nem lett többé az a jobbágy Magyarország, ami előtte volt”. - Mutatott ’48-’49 olyan példát összefogásból, nemzeti egységből, hősiességből, hogy a civilizált világban, a jóérzésű-, és szabadságszerető emberek szemében hosszú időre etalonná vált. Más népekben is követőkre talált – emelte ki.
Skuczi Nándor felhívta a figyelmet, hogy mint 175 éve, úgy most is veszélyben van a nemzeti egység, az országon belülről és kívülről is támadják azt. Hozzátette, hogy a történelem folyamán sokszor tűntünk különbözőnek a többi nemzettől és ez most is így van. - Mások vagyunk, mert mi békét szeretnénk, hisz nem mi vagyunk a háború vámszedői. És egyedül vagyunk, mert az EU tagállamok közül már csak, vagy még csak mi akarunk békét. (…) Ebben az új helyzetben már nem lehet az unalomig ismert frázisokkal válaszolni. Konkrét helyzetre, konkrét választ kell adni. Ahogyan ezt hazánk teszi – húzta alá.
Skuczi Nándor szerint most kell cselekedni: „Felelősséggel tartozunk a jelen, s a következő generációkért!” Visszatérve a márciusi ifjak hőstettéhez, beszéde végén feltette a kérdést, hogy áldozatuk megérte-e. Így felelt: - Megérte, mert 1848. március 15-e nélkül nincs nemzeti összefogás, nincs magyar szolidaritás. Talán ’56 sincs, meg ’89 se, meg 2010-es fülkeforradalom, s nincs békés nemzetegyesítés. Mert, Illyés óta tudjuk: a nemzet közös ihlet. Mi ma is ragaszkodunk ehhez a közös ihlethez, a nemzethez, s így kívánunk szuverén, szabad része lenni egy reményeink szerint egyszer csak majd magára találó Európának. Egy olyan Európának, ahol nem az eltörlés kultúráját hirdetik, ahol nincs kritikai fajelmélet, sem LMBTQ agitáció és politikai korrekt fedőnéven cenzúra. Addig is vezessen bennünket ’48 március 15-e szelleme és példája.
Az ünnepi beszédek után Skuczi Nándor elnök oklevelet adott át a február 6-án Törökországban és Szíriában történt földrengés mentési munkálataiban helytálló Dr. Tóth Judit orvosnak, a Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet főigazgatójának és Kajdy Norbert tűzoltónak, a HUNOR mentőcsapat tagjának.
A program kulturális műsorral zárult, amelyen Simon Katalin és Vigyinszki Attila előadását hallgathatták meg a résztvevők. Az eseményen közreműködött a Drégelypalánki Hagyományőrző csoport is.
