Madách előrevetítette a mai világunkat - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a 2023. január 20-án rendezett Madách-ünnepségen Balassagyarmaton, ahol a Madách-díjakat is átadták.
Ahogy arról az MTI beszámolt: Madách Imre 163 évvel ezelőtt megírt művében, Az ember tragédiájában előrevetítette a mai világunkat, benne "valamennyiünk félelmét és reményét" - mondta Kövér László házelnök pénteken, a Madách Imre születésének 200. évfordulóján tartott Nógrád vármegyei Madách-ünnepségen.
Ünnepi beszédét úgy folytatta: napjainkban Madách csak amiatt vonná össze a szemöldökét, "hogy Ádám és Éva az emberiség fennmaradását biztosító egymásnak rendeltségét a mai nyugati kultúrában micsoda hévvel igyekeznek átírni Ádám és Béla kapcsolatára". Madách minden egyéb tekintetben pontosan megírta a lényeget mai világunkról, az emberi lélekért zajló szakadatlan küzdelemről, a jó és a rossz, a fény és a sötétség, a hit és a tagadás, végső soron Isten és a sátán között - fűzte hozzá.
Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: Madách Imrére azért vagyunk büszkék, mert egyetemes értékű és örök érvényű művet ajándékozott nekünk és a nagyvilágnak, főműve a világirodalom egyik legmélyebb filozófiai költeménye.
Kövér László a mai ember tragédiájának azt nevezte, hogy a lelki és szellemi merényletekhez korábban soha nem látott hatékonyságú eszközök állnak rendelkezésre. Mint kifejtette, a Földön élő több mint nyolcmilliárd emberből ötmilliárd csatlakozik az internethez és átlagban naponta több mint hat órát tölt a digitális világban. "Úgy is mondhatnánk, az emberiség lassan, de biztosan a fizikai világból a virtuális világba menekül, hasonlóan, mint ahogy Madách Ádámja menekült az űrbe" - fogalmazott. Az emberiség számára páratlan esély, ha ez a digitális rendszer a közjót és a közérdeket szolgálja a fizikai világban, és rettenetes veszély, ha - miként ez látszik - mindezt magánérdekek vonják uralmuk alá.
A házelnök arról is beszélt, hogy a demokratikus legitimitással nem rendelkező magánhatalmak pénzügyi és technológiai fölénybe kerültek, és új hatalmi világrendet akarnak szabni. A közhatalmat képviselő államok és a kevesek érdekeit szolgáló magánhatalmak új erőegyensúlya nélkül a nyugati világban napjainkban tapasztalható lelki, szellemi, gazdasági és politikai válságok a jövőben tovább fognak mélyülni.
"A 20. század borzalmain túllépni akaró Ádám számára, úgy tűnik, a 21. sem tartogat mást, mint újabb illúziók elvesztését, az eszmények sárba tiprását, és a rációba kapaszkodó remény megcsúfolását" - mondta, hozzátéve: de mi itt, Madách hazájában ismerjük a titkot: megmaradásunk záloga mindmáig a küzdeni akarás és a Mindenható kegyelme volt.
Az ünnepségen köszöntőt mondott Balla Mihály, a térség fideszes országgyűlési képviselője, aki bejelentette, hogy Becsó Zsolt képviselőtársával közösen határozati javaslatot nyújtottak be a Parlamentbe azzal a céllal, hogy 2023-t nyilvánítsák Madách Emlékévvé. Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP), a vármegyei közgyűlés elnöke beszédében kiemelte: kötelez bennünket a bientenáriumon a minőségi megemlékezés. Mint fogalmazott: "Madách megérdemli. Ez nem is kérdés. A kérdés az, hogy mi megérdemeljük e Madách-ot? Méltók tudunk-e maradni tanításához, a küzdés vállalásához? Értékvesztésre, sőt értéktagadásra hajló, szellemileg és erkölcsileg is hanyatló világunkban, én látok hazai biztató jeleket." - mondta.
Hagyományosan a rendezvényen adták át a vármegyei önkormányzat Madách-díjait. Az elismerést idén Takaró Mihály irodalomtörténész és L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója vehette át. A díjazottakat Dörner György Kossuth-díjas színművész, az Újszínház igazgatója méltatta.
Takaró Mihály, József Attila-díjas irodalomtörténész, költő, tanár, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. 2012-ben kezdeményezésére került az új nemzeti alaptantervbe többek között Herczeg Ferenc, Tormay Cécile, Szabó Dezső és Nyirő József. Ő szerkesztette a Kárpát-medencei magyar irodalom 1920-tól az ezredfordulóig című irodalomtörténeti kézikönyvet és szöveggyűjteményt. Köszönőbeszédében kiemelte: 2023 Petőfi 200 emlékév, de Madách 200 emlékév is kell, hogy legyen.
L. Simon László, József Attila-díjas író, költő, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója 2010-től fideszes országgyűlési képviselő, majd a kultúráért felelős államtitkár volt. A Ráció kiadó alapítója, 20 éves kora óta publikál.
Szintén a Madách-ünnepségen adták át a Horváth Endre-díjat, Balassagyarmat önkormányzatának elismerését, amelyet Csach Gábor (Fidesz-KDNP) polgármestertől Moharos Lili rajzművész vehetett át.
A központi ünnepség előtt a Palóc Múzeumban Madách 200 - Nógrádból a halhatatlanságba címmel nyílt kiállítást, majd a Civitas Fortissima téren lévő Madách-szobornál tartottak koszorúzást.
Madách Imre, Az ember tragédiája szerzője 1823. január 21-én született a Nógrád megyei, ma Szlovákiához tartozó Alsósztregován. A magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja mindössze 41 évet élt. A Madách Imre Díjat 1964-ben, halálának 100. évfordulóján alapították.
