A nemzeti összetartozás napja 2017, Salgótarján
Koszorúzás és megemlékezés a Magyar feltámadás barlangnál. A barlang nyílását Nagy-Magyarország formájára alakították ki. A dróthálóval lezárt barlangban a magyar nemzeti legendárium egyik legjelentősebb mozzanata volt látható; amikor István király felajánlja a koronát Szűz Máriának. A szoborcsoportot reflektorok világították meg. A barlanghoz egy 176 fokból álló lépcsősor vezetett fel. Ettől az alkotástól indult ki a salgótarjáni Kálvária.
A mű túlélte ugyan a II. világháborút, de a szocializmus évtizedeiben befalazták.
A nemzeti összetartozás napja – a 2010. évi XLV. törvénybe foglalt hivatalos nevén: Nemzeti Összetartozás Napja – az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én 302 igen, 55 nem és 12 tartózkodó szavazat mellett iktatott törvénybe az Országgyűlés.Az erről szóló Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényjavaslatot Kövér László (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) kezdeményezte. Az indítványt támogatta a Fidesz, a KDNP és a Jobbik frakciója, míg az MSZP ellene foglalt állást. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak.
Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Sólyom László köztársasági elnök 2010. június 3-án aláírta a törvényt, és az napra a 90. évfordulón, 2010. június 4-én hatályba is lépett.