Nógrád Vármegye Önkormányzata

Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke a vasárnapi megemlékezésen bejelentette: kezdeményezik a kormánynál, hogy Somoskőújfalu hivatalosan is használhassa a Hazatért Falu címet, továbbá kezdeményezi azt is, hogy a salgótarjáni rendelőintézet Dr. Krepuska Géza nevét vegye fel.

A Hazatérés Napjának 93. évfordulója alkalmából tartottak koszorúzással egybekötött megemlékezést Somoskőújfaluban. Krepuska Géza orvosprofesszor és Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatója határkiigazítási kérelmére, továbbá Auer Pál jogi szakértőként való közbenjárására a Népszövetségi Tanács 24. Ülésszaka 1924. február 15-i hatállyal csatolta vissza Magyarországhoz Somoskőújfalu és Somoskő községeket, továbbá a környékbeli bányákat, miután azok területe négy évig Csehszlovákia része volt. A visszacsatolást 1999 óta ünneplik (újra) Somoskőújfaluban.

 Skuczi Nándor, a megyei közgyűlés elnöke ünnepi beszédében elmondta: Becsó Zsolt országgyűlési képviselő közbenjárásával kezdeményezi, hogy az országgyűlés fogadjon el olyan törvényt, melynek eredményeképpen jövőre, ebben az időpontban Somoskőújfalu már hivatalosan viselhesse a Hazatért Falu címet. Skuczi Nándor beszédében kitért arra is, hogy Dr. Krepuska Géza professzor nevét egy hivatásának megfelelő intézménynek is viselnie kellene.

Amennyiben lehetséges, a salgótarjáni rendelőintézetnek külön nevet lehetne adni

– mondta a megyei elnök, hozzátéve, hogy a névadást kezdeményezi a kórház vezetésénél és fenntartójánál is.

Tóth László, a település polgármestere emlékeztetett rá: voltak olyan idők és évek – és a 93 esztendő alatt ebből volt a több -, amikor nem lehetett, vagy éppen nem volt ildomos nyilvánosan megemlékezni Somoskőújfalu és Somoskő visszatéréséről.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez az emlék, a hazatérés emléke, ennek a napnak az emléke ne élt volna ott azoknak az embereknek a szívében, akik 1924. február 24-én jelen voltak a hazatérés első megünneplésekor. Nem tévedés a dátum, mert a február 15-i hivatalos “átadást” csak kilenc nap múlva, február 24-én lehetett először megünnepelni, mert a hivatalos átadás alkalmával a csehszlovák hatóságok minden ünnepélyes fogadtatást megtiltott és a magyar nemzeti zászló kitűzését sem engedélyezte

– mondta a polgármester.

Ezt követően két évtizeden át, 1944-ig megünnepelték ezt a napot, azonban a második világháború után a rendszerváltozásig még beszélni sem illett erről az eseményről, nem hogy ünnepelni. Több mint öt évtized elteltével 1999-ben – Angyal János és a Somoskői Váralja Egyesület kezdeményezésére – a hazatérés 75. évfordulóját a somoskői várnál határnyitással egybekötött emlékezéssel ünnepelték meg. Három évvel később pedig az egyesület a Somosi Kultúráért Egyesülettel együtt elhatározta, hogy ezt napot a Hazatérés Napjává nyilvánítják és minden évben közösen megünneplik. Somoskőújfalu önkormányzata pedig 2006-os megalakulását követően csatlakozott az elhatározáshoz, azóta is minden évben megemlékezünk a Hazatérés Napjáról

– foglalta össze Tóth László.

(szöveg: 3100.hu)