Deme Attila 1926. február 28-án született Mezőhegyesen, 1950-ben került Salgótarjánba. 1956-ban az Állami Építőipari Vállalatnál dolgozott, az anyagosztályon beszerzéssel és szállítással foglalkozott. A forradalom alatt a vállalat munkástanácsának tagjává és a nemzetőrség parancsnokává választották. ’56 után Deme Attilát bűnösnek mondták ki a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettében, végül két évet töltött börtönben Balassagyarmaton, Vácott és Kőbányán. A kényszerű börtönévektől 1959. április 4-én szabadult, majd mellőztetések után, ismét az építőiparban helyezkedett el. Tevékenységét szakmai kitüntetésekkel ismerték el.
Deme Attila a rendszerváltás utáni első ciklusban önkormányzati képviselő volt, majd a salgótarjáni közgyűlés különböző bizottságaiban dolgozott. A POFOSZ Nógrád Megyei Szervezete vezetőségének oszlopos tagja volt. Hazafias helytállásáért – többek között – a Honvédségért Érdeméremben és a Szabadság Hőse kitüntetésben részesült. Az 1956-os forradalom és szabadságharc fél évszázados évfordulója alkalmából, 2006-ban a forradalom- és szabadságharcban tanúsított kiemelkedő magatartásáért és 1956 eszméinek ápolása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje – polgári tagozat – kitüntetést, valamint megválasztották Salgótarján díszpolgárának.
Súlyos betegségéig tevékenyen élt és mindvégig hű maradt elveihez. Türelemmel viselt, hosszú betegség után 2017. február 10-én, életének 91. évében hunyt el. Deme Attila hamvasztás utáni búcsúztatását 2017. február 18-án, szombaton 11 órakor tartják majd a salgótarjáni Szent József Plébániatemplomban.
Deme Attila életéről és az ’56-os szerepéről 10 évvel ezelőtt, a Tarjáni Városlakó 2007. évi első számában jelent meg egy terjedelmes interjú, mely alább olvasható.
(szöveg: 3100.hu)
