Az emlékezetes "széncsata" 1946-ban zajlott: a II. világháborút követő súlyos gazdasági helyzetben az ország bányásztársadalma vállalta, hogy az ipari termelés beindítása és a villamosenergia-ellátás helyreállítása érdekében jelentősen megnöveli az ország területén működő bányák termelését - fogalmazta meg a javaslatot a Nógrádi Bányász Szakszervezet kérésére beterjesztő gazdasági és városfejlesztési bizottság.
A 12 ezer nógrádi, s köztük salgótarjáni bányász országos viszonylatban is kimagasló termelési eredményeket ért el a rendkívül nehéz, mostoha munkafeltételek között. A termelési verseny eredményeképpen jelentősen nőtt a kitermelt szénmennyiség, hozzájárulva az akkori magyar gazdasági élet stabilizálásához, az áramellátás biztosításához, és a lakossági tüzelőanyag-ellátás javításához.
